Hasznos információk

A gumiabroncs jelölései

Itt megtalálja a különböző jelölések helyét az abroncson, valamint az oldalunkon található jelölések leírásait.

1

1. A gumiabroncs gyártója 2. Mintázat jelölése 3. Gumiabroncs profiljának szélessége mm-ben (nem a futófelületé!!!) 4. Az abroncs szélességének és az oldalfal magasságának aránya 5. Radiál szerkezetű gumiabroncs 6. Kerékpánt átmérő collban 7. Terhelési index (LI) 8. Sebesség index (SI) 9. Tömlő nélküli gumiabroncs (TL vagy tubeless)) 10. Gyártási idő (2305: 23. hét, 2005) 11. Kopásjelző (TWI) 12. Kiegészítő jelölés megnövelt terhelhetőségű gumiabroncsokhoz 13. Téli alkalmazhatóság jelölése téli és négy évszakos gumiabroncsokhoz (M+S)

Sebességindex

A sebesség index az adott gumiabronccsal megengedett legnagyobb sebességet határozza meg. Rövidítése: SI (Speed Index)

SI     km/h     SI     km/h
K     110     T     190
M     130     U     200
N     140     H     210
P     150     V     240
Q     160     W     270
R     170     Y     300
S     180     ZR     >240

Személygépkocsik esetében jellemzően a T(190km/h) a legalacsonyabb sebességindex, míg nagyobb méretű abroncsok esetében előfordul, hogy csak magas, 240km/h feletti sebességindexű változatot gyártanak. Nagy sebességindexű (W,Y) abroncsokon előfordul egy kiegészítő, ZR jelölés is (pl. 225/45 ZR17 91Y), mely a nagy sebességű abroncsok tradicionális jelölése, de nem mindegyik abroncson alkalmazzák.

Terhelési index

A terhelési index a gumiabroncs maximális terhelhetőségét határozza meg. Rövidítése: LI (Load Index).

A táblázatban megadott kg értékek normál kivitelű abroncs esetén 2.5bar, erősített kivitelű gumiabroncsok estén 2.9bar keréknyomás esetén érvényesek. Kisebb keréknyomás alkalmazása esetén a gumiabroncsok terhelhetősége is kisebb!
LI     kg     LI     kg     LI     kg     LI     kg     LI     kg
70     335     80     450     90     600     100     800     110     1060
71     345     81     462     91     615     101     825     111     1090
72     355     82     475     92     630     102     850     112     1120
73     365     83     487     93     650     103     875     113     1150
74     375     84     500     94     670     104     900     114     1180
75     387     85     515     95     690     105     925     115     1215
76     400     86     530     96     710     106     950     116     1250
77     412     87     545     97     730     107     975     117     1285
78     425     88     560     98     750     108     1000     118     1320
79     437     89     580     99     775     109     1030     119     1360

A gumiabroncsok terhelési indexe egy méreten belül azonos (pl. az összes 175/70 R13 méretű gumiabroncs terhelési indexe 82), kivéve az erősített kivitelű abroncsokat, melyek terhelési indexe 3-4 értékkel magasabb. Ezek általában nagyobb össztömegű gépkocsikhoz használatosak, de vannak olyan méretek melyekből jellemzően csak erősített kivitel készül. Az erősített kivitelt jelzi a méretjelölés végén található XL (Extra Load) vagy RF (Reinforced) rövidítés is.

Váltóméretek

Váltóméret alatt az eredeti gumiabroncs átmérőjével megegyező (+-1% tűréshatáron belül levő) méreteket értjük. Az eredeti kerékmérethez képest plusz egy-két mérettel eltérő abroncsok általában felszerelhetők az autóra (pl. 195/65 R15 helyett 205/50 R17, természetesen felni cserével együtt), kisebb méretű keréktárcsa azonban a fékszerkezet miatt nem biztos, hogy felszerelhető. Az autójára felszerelhető abroncsok méretéről az autó kézikönyvében talál pontos útmutatást. Az autógyártók némely típusok esetében olyan méreteket is megadnak, melyek a fentiek értelmében nem váltóméretei egymásnak, de a kézikönyvben szereplő méretek minden esetben nyugodtan felszerelhetők az autóra.

A gumiabroncs szerkezete

Külső megjelenése alapján azt hihetnénk, hogy az autók, motorok gumiabroncsa kizárólag gumiból készül, noha valójában négy fő összetevőjük van: gumi, kordszövet, vegyi anyagok és fém. Mindegyik egy-egy speciális feladatot lát el, és ezek együttesen adják a gumiabroncsoktól megkívánt tulajdonságokat. Napjaink tipikus radiál gumiabroncsának csak alig több mint egy harmada áll gumiból (tömeg szerint) - és a gumitartalomnak kb. 70%-a kőolajból nyert szintetikus gumi polimer. Kívülről természetesen a gumit látjuk, amely a futófelületet és az oldalfalakat alkotja, anyagába azonban más vegyi anyagokat is kevernek. Belülről a gumiabroncs szilárdságát a vázszerkezete adja, amelyet elsősorban szövet-textilbetétek - gumírozott kordszövet rétegek - alkotnak, de nagyobb igénybevételű abroncsok acélbetéteket is tartalmaznak. A gumiabroncsot a nagy szakítószilárdságú, gumibevonatú acélszálakból álló, ú.n. peremhuzalkarikák szorítják biztonsággal a keréktárcsához.A gumiabroncsot vegyi összetevői teszik ellenállóvá az elhasználódással, a hővel és az öregedéssel szemben. De ugyanezek a vegyi anyagok biztosítják a gumiabroncs kopásállóságát, tapadási tulajdonságait. A gumihoz kevert összetevők és vegyi anyagok típusa és mennyisége attól függ, hogy a gumiabroncs melyik részén használjuk ezeket. A gumiabroncs két alapvető részből áll: a futófelületnek - amely az úttal közvetlenül érintkezik - kell biztosítania a megfelelő tapadást, miközben ellenállónak kell lennie a kopással szemben. A másik alkotóelem a karkasz, vagyis a gumiabroncs vázszerkezete, amely a gumiabroncs szilárdságát és rugalmasságát biztosítja.

A gumiabroncs sérülései

Egy útakadályon (pl. kátyú, vagy padka) nagy sebességgel való keresztülhajtáskor a gumiabroncs vázszerkezete megsérülhet. Egy ilyen külső behatás következményei ráadásul nem mindig észlelhetők, nem mindig fedezhetők fel látható nyomok. A gumi - mely lényegesen rugalmasabb a vázszerkezetet alkotó kordszálaknál - sokszor sérülés nélkül megússza az esetet, viszont az ütközés következtében többnyire csak lokálisan, néhány kordszál sérül anélkül, hogy kívülről bármilyen nyoma lenne. A gumiabroncs forgása közbeni állandó berugózás idővel a sérülés kiterjedéséhez vezethet. A gumiköpeny oldalán deformáció léphet fel vagy dudorok keletkezhetnek, amelyek a szálszakadás egyértelmű jelei. Az ilyen abroncs használata durrdefekt veszélyét rejti magában! Az oldalfalon a kitüremkedés, dudor attól keletkezik, hogy a belső levegőnyomást már csak a belső légzáró, ill. a külső burkoló réteg tartja bent, a vázszerkezet visszafordíthatatlanul megsérült. Az ilyen abroncsot haladéktalanul ki kell cserélni. A szálszakadás nyomán keletkező dudor nem szépséghiba, szakszerű javítása nem lehetséges! Sajnos vannak akik vállalják, hogy vulkanizálással a dudort eltüntetik, de az elszakadt kordszövetet már nem lehet "összevarrni". Az ilyen "szakemberek" az Önök életét kockáztatják!

A levegőnyomás

A biztonságos közlekedés egyik alapfeltétele, hogy a gumiabroncsokban mindig az előírt értékű levegőnyomás legyen. A levegőnyomás értéke alapvetően befolyásolja az autó iránytartását, a fékező- és vonóerőt és a gumiabroncsok futásteljesítményét. A levegőnyomás értékét a gépkocsi és a gumiabroncs gyártója egyedileg határozza meg minden egyes autótípushoz. A túl alacsony vagy túl magas levegőnyomás megakadályozza a gumiabroncs futófelületi mintaelemeinek megfelelő kapcsolatát az út felületével. Ennek következményei nem csak a túlzott vagy egyenetlen futófelületi kopás, hanem a lényegesen rosszabb tapadás, ami elsősorban nagyobb sebességgel vett kanyaroknál vagy nedves útfelület esetén jelenthet veszélyt. Az elégtelen levegőnyomás a gumiabroncsot folyamatos túlterhelésnek teszi ki. A gumiabroncs vázszerkezetének fokozott deformációja miatt a gumiabroncs tönkremenetele elkerülhetetlen. A gumiabroncs ebből adódó hibáit a nyomás utólagos helyreállításával már nem lehet helyrehozni. A levegőnyomás rendszeres ellenőrzése a legjobb módja a gumiabroncs sérülések elkerülésének. A levegőnyomás ellenőrzését alapvetően hideg gumiabroncson kell elvégezni. Hidegnek tekinthető az abroncs, ha 2-3 órája nem üzemelt, vagy ha csak 2-3 km-t futott alacsony sebességgel. A gumiabroncsok keréknyomását legalább kéthetente, keréknyomásmérő műszerrel kell ellenőrizni. A szemrevételes ellenőrzés nem elegendő, ugyanis 0,2-0,3 bar nyomásveszteség még nem észlelhető a gumiabroncson. Keréknyomásmérő műszer szinte az összes benzinkútnál található, ezért tankolás alkalmával célszerű 5 percet áldozni a gumiabroncsok ellenőrzésére is. Az előírt keréknyomás értékét az autó kézikönyve tartalmazza, de fel szokták tüntetni az autó különböző részein is (üzemanyag-betöltő fedél, ajtóoszlop, stb).

Centírozás

Ahol bizonyos alkatrészek egy tengely körül forognak, felléphet a kiegyensúlyozatlanság. Kiegyensúlyozatlanságnak a tömeg egyenetlen eloszlását nevezik egy forgó tárgyon. A kiegyensúlyozást más néven centírozásnak nevezzük. A kiegyensúlyozatlan gumiabroncsok vibrációt, a kerekek szitálását okozák, ami a gumiabroncs idő előtti, szabálytalan kopásához és a jármű futóművének szükségtelen elhasználódásához vezet. Az első kerekeken ezen kívül a kormány remegéséhez vezet, ami kimondottan veszélyes kormányzási tulajdonságokat okoz, rossz egyenesfutási jellemzőket és kanyarstabilitást eredményez, ami jelentősen csökkenti a közlekedésbiztonságot. A gumiabroncsok kiegyensúlyozását a felszerelésükkor, illetve a javításukat követő visszahelyezésükkor kell elvégezni. A gumiabroncsok kiegyensúlyozottságát a vibráció, illetve szitálás első jeleinek megjelenésekor ellenőriztetni kell.

Gumiszelepek

Különféle szeleptípusok léteznek, azonban mind ugyanazt a célt szolgálják: tömítenek, lehetővé teszik a gumiabroncs levegőnyomásának ellenőrzését és szabályozását. A gumiszelepek magában a kerékpánt furatban tömítenek, a fémből készült menetes szelepekbe a tömítéshez egy kis tömítőgyűrűt helyeznek. A szelep meghibásodása nyomáscsökkenést okozhat. A szelepfurat peremfelülete fontos a tömítés szempontjából és a szelep beszerelésekor szennyeződéstől, rozsdától, valamint sérülésektől mentesnek kell lennie. A gumiszelepek is öregszenek: ennek jele, hogy egyre több repedés képződik a szeleptesten, ami veszélyes lehet. Nagy sebességnél hatalmas centrifugális erő hajlítja el a szelepet. Egy gumiszelep kb. 20 gramm tömegű, 200 km/h felett azonban 7,5 kg centrifugális húzóerő hat rá. Az öregedő gumiszelepek nem bírják ezt a nagy terhelést, aminek gyakran nem is észlelhető, rejtett levegőszivárgás lehet az eredménye, az ebből adódó következményekkel együtt. Ezért a nagy sebességű gépkocsik kerékpántjain vagy dísztárcsáin szeleptámaszt, vagy fémházas szelepet alkalmaznak. A szennyezűdés, a por és a nedvesség menet közben a szelep finom belső szerkezetében könnyen sérülést okozhat, ezért a szelepsapkának műszaki szempontból alapvető szerepe van, mindig biztosan fel kell csavarni a helyére.

Kerékcsavarok

A gépjárműgyártók által megadott meghúzási nyomatékokat mindenképpen be kell tartani. Mindig az egymással átlósan szemben levő kerékanyákat, illetve kerékcsavarokat kell egymás után meghúzni. A csavarok ill. anyák kézzel, érzés szerinti meghúzása nem mondható biztonságosnak. Ezért üzembiztonsági szempontból ajánlatos nyomatékkulcsot használni, amely lehetővé teszi az előírt meghúzási nyomaték pontos betartását. Az meghúzási nyomatékokra vonatkozóan az autó kézikönyve tartalmaz iránymutatást.

Köpenyek rendellenes kopása

A rendellenes kopás leggyakoribb oka az előírt kerékgeometriai beállítási értékektől való túlzott eltérés, mely a hétköznapi használatban a járdára és egyéb akadályokra való durva felhajtásból eredő futómű-deformációkból adódik. A korszerű autók optimális menettulajdonságainak elérése érdekében az autógyártók olyan megoldásokat találtak, amelyek az "egyenes és párhuzamos" ideális futómű beállítási értékektől gyakran jelentősen eltérő értékekkel járnak. Az előírt kerékösszetartás és kerékdőlésszög értékektől való eltérés ezeknél a gépjárműveknél problémát jelent a nagy mértékű rendellenes kopás miatt, és fellép az ezzel járó magasabb gördülési zaj, valamint az abroncsok idő előtti elhasználódása. A rendellenes kopás leggyakoribb oka az előírt kerékgeometriai beállítási értékektől való túlzott eltérés, mely a hétköznapi használatban a járdára és egyéb akadályokra való durva felhajtásból eredő futómű-deformációkból adódik. A gépkocsi szabad magasságának jelentős csökkentése és a szélesebb kerekek alkalmazása is befolyásolhatja a kerékgeometriai beállítást. A megváltozott erőkarok (pl. a kerékjáratból jobban kilógó kerekek) miatt megváltoznak az előírt futóműgeometriai beállítási értékek. Ennek következménye szintén szabálytalan kopás. Szabálytalan kopás esetén forduljon szervizhez és ellenőriztesse a futómű beállítását.

Mit érdemes tudni a négyévszakos gumikról?

A négyévszakos abroncsok átmeneti megoldást jelentenek a téli és nyári abroncsok között. Azonban ez távolról sem jelenti azt, hogy egyesítik azok pozitív tulajdonságait. Mintázatuk általában a téli és nyári mintázatok egyfajta keveréke, tehát megtalálható rajtuk a téli abroncsokra jellemző lamellák, de vannak összefüggő mintablokkok, melyek nyári útviszonyok között hivatottak biztosítani a téli abroncsoknál jobb tapadást. Anyagkeverékük jellemzően lágyabb a nyári gumikénál, hogy hideg időben kevésbé váljanak rideggé. Mindezek ellenére kimondottan téli útviszonyok között, főleg a mintázat felemássága miatt, elmarad a teljesítményük a téli abroncsokétól. Ezért aztán a négyévszakos gumiabroncsok csak abban az esetben ajánlhatóak, ha tartósabb havazás esetén, a téli hónapokban nélkülözni tudjuk gépjárművünk. Ha télen a legzordabb idoben is autóba kell ülni, mindenképpen váltson idoben téli abroncsokra!

Hogyan tároljam a gumiköpenyeket?

Hiába kevernek a gumiabroncs gyártók öregedésgátló szereket a gumik alapanyagába, azért azok igenis öregszenek. A szakszerű tárolás által azonban az öregedés jelentősen csökkenthető. A helyes tárolás első lépéseként a gumiabroncsok leszerelésekor a kerék helyzetét meg kell jelölni (tehát például krétával ráírjuk a gumira, hogy "JE", azaz azt az abroncsot a jobb elsőként használtuk). Kerékre szerelt gumiabroncsokat egymásra rakva vagy felakasztva, a leszerelt gumiabroncsokat állítva és időnként forgatva kell tárolni. A tárolás lehetőség szerint hűvös (15-25 Celsius fok, hőforrásoktól távol), száraz (víz, olaj, üzemanyag, egyéb vegyi anyagok) és sötét (közvetlen napsugárzás és magas UV sugárzású fényforrások) helyen történjen. Fontos továbbá, hogy hosszabb - teljes szezonon keresztül történő - tárolás esetén a gumiabroncsok nyomását csökkentse a felére, és rendszeres időközönként ellenőrizze is azt!

Hány fok alatt szükséges a téli gumi?

A téli gumiabroncsok a különböző adalékok hatására +7 fokos hőmérséklet alatt is megőrzik kellő lágyságukat, és mintázatuk is a téli, havas körülményekre lett kialakítva. Elég, ha éjszaka +7 fok alatt van a hőmérséklet, ne várja meg az első havat! Váltson időben téli gumiabroncsra! A gumikeverék tapadását befolyásolja a hőmérséklet. A nyári gumiabroncsok nem csak mintázatukban, hanem anyagukban is jelentősen eltérnek a téli gumiabroncsoktól. A nyári gumiabroncsokat úgy tervezik, hogy +7 fokos hőmérséklet felett nyújtanak optimális teljesítményt. Ez alatt anyaguk rideggé válik, ezáltal kisebb tapadás érhető el velük. Ezzel szemben a téli gumiabroncsok a különböző adalékok hatására +7 fokos hőmérséklet alatt is megőrzik kellő lágyságukat, és mintázatuk is a téli, havas körülményekre lett kialakítva. Nyári körülmények között a téli gumiabroncsok anyaga túlzottan lágy, ezáltal jobban kopnak, és tagolt mintázatuk is korlátozza a tapadóerőt. Tehát érdemes, és anyagilag is megtérülő télen téli, nyáron nyári abroncsokat használni. Télen a nyári gumiabroncs használata, elsősorban a fékhatás hiánya miatt életveszélyes!

Mi a különbség a mintázat típusok között?

A gumiabroncsok mintázata három nagy csoportba sorolható: kötetlen forgásirányú, forgásirányos és aszimmetrikus mintázatok. Kötetlen forgásirányú, nem aszimmetrikus (bármilyen menetirányba felszerelhető) abroncsok ma már csak jórészt a kis- és alsó közép kategóriás autók abroncsméretei között fordulnak elő. Ezek elsősorban visszafogott vezetési stílushoz alkalmasak, nagyobb teljesítményű autókhoz, sportos vezetéshez nem ajánljuk. Téli szgk. abroncsok között a neves gyártók választékában szinte nem is találni ilyen mintázatokat. A gumiabroncsok fejlődésének következő állomása a forgásirányos abroncsok megjelenése volt. Mivel a gumiabroncsok élettartamuk során jellemzően egy irányba forognak, a mérnökök érthető módon igyekeztek erre az egy forgásirányra specializálni a mintázatukat. Ezek az abroncsok V alakú mintájukról ismerhetők fel, amelynek köszönhetően könnyebben kivezetik maguk alól a vizet, ezáltal nedves útfelületen jobb tapadást biztosítanak. A téli abroncsok túlnyomó része pont emiatt forgásirányos, mivel a téli latyakos utakon jobb teljesítményt tudnak nyújtani. A korábbi forgásirányos mintázatok jellemzője volt az átlós irányba futó, vízelvezetést biztosító széles mintaárkok miatti fokozott fűrészfogas kopás, mely a kopás mértékével arányosan egyre nagyobb gördülési zajt eredményezett. A mai abroncsoknál ezt a jelenséget a bal- és jobboldali mintaelemek egymáshoz képest eltolásával, ill. váltakozó méretével jelentős mértékben sikerült csökkenteni. Forgásirányukra különösen oda kell figyelni, mivel ellenkező irányban felszerelve életveszélyes helyzetet teremthetnek! A mai legkorszerűbb abroncsok az aszimmetrikus mintázatok, a prémium kategóriás gyártók legújabb fejlesztései között szinte csak ilyeneket találni. Elsőként a sportos, nagy teljesítményű abroncsok között jelentek meg, de ma már a prémium kategóriás gyártóknál az alsó- és középosztályos autók méreteiben is elérhetőek. Ezeknél az abroncsoknál első felszereléskor nem a forgásirányra, hanem a mintázat külső-belső oldalára kell ügyelni. A mintázaton hosszában végigfutó mintacsíkok a jobb egyenesfutást, a külső vállrészen elhelyezett nagyobb mintaelemek pedig a jobb kanyarstabilitást hivatottak biztosítani. Különösen téli abroncsoknál, akár három-négy különböző típusú, lamellázottságú mintaelem is található egy abroncson, amellyel a gyártók a különböző útviszonyok teremtette helyzetekre igyekeznek kompromisszumos megoldást találni. Jogosan merül fel a kérdés a forgásirányos mintázatok tulajdonságainak ismeretében, hogy mi történik a vízelvezetéssel. Ennél a típusnál a hosszában végigfutó három-négy, szélesebb abroncsoknál akár több mintaárok biztosítja a vízelvezetést, ahova a mintaelemek kiszorítják maguk alól a vizet. Ritkaság, de meg kell említeni a forgásirányos, aszimmetrikus mintázatokat, melyek kimondottan nagy teljesítményű autókhoz készülnek, ezekből értelemszerűen létezik külön jobbos-balos mintázat. Ez egy átmenet volt az előző két típus között, de vélhetően a nagyobb gyártási költségek miatt (egy autóra kétféle mintázatot kell gyártani) ma már nem is nagyon találkozni velük. Mindhárom mintázatra igaz, hogy - bár a gumiabroncs nem tartalmaz mozgó alkatrészt - ha egyszer egy forgásirányba felszerelték, utána már nem ajánlott a gumiabroncsot megfordítani, mivel szövetszerkezete úgymond beáll egy meghatározott irányba.

Mikor tekinthető egy gumi elhasználtnak?

A gumiabroncsok a hatósági előírások szerint a személyautó abroncsok esetében 1,6mm, a teherautó abroncsoknál 3mm profilmélységnél érik meg a cserére. Az előírt profilmélységnek a futófelület teljes szélességében el kell érnie a fenti értékeket.
Szinte az összes abroncson megtalálhatók a mintaárokban az ú.n. kopásjelzők, melynek helyét az abroncs vállrészén TWI (Tread Wear Indicator) felirattal, vagy kis nyíllal, háromszöggel jelölik. Ha az abroncsok annyira kopottak, hogy a kopásjelzők elérik a futófelületet, haladéktalanul ki kell cserélni azokat. A biztonság érdekében azonban célszerű ennél előbb, szgk. nyári abroncsoknál 2mm, széles méreteknél 3mm, téli abroncsoknál 4mm profilmélység elérésénél lecserélni a gumiabroncsokat. Egy teljesen elkopott abroncs esetében ugyanis vizes útfelületen akár a duplájára is nőhet a fékút az új gumiabroncsokhoz képest, mivel a mintaárkok kisebb mélysége miatt nem képes az abroncs elvezetni a vizet maga alól, így felúszik, és aquaplaning jelenség jön létre. Téli abroncsok esetén azért ajánlott előbb cserélni, mert egy kopott abroncsnál a lamellák sokkal kevésbé rugalmasak, így havon jóval kevesebb húzó- ill. fékezőerőt képesek kifejteni. Amennyiben a gumiabroncsot helyrehozhatatlan károsodás érte, a mintázat mélységétől függetlenül haladéktalanul ki kell cserélni!

Milyen méretű gumiabroncs szükséges télen?

Általános vélekedés szerint ajánlott a nyári abroncsoknál egy mérettel keskenyebb gumiabroncsok felszerelése. Azonban ez csak pár kiegészítéssel igaz. A kérdés egyik oldala, hogy télen általában takarított, jellemzően latyakos utakon közlekedünk, ilyen útviszonyok mellett valóban jobb a keskenyebb abroncsok felszerelése, mert a keskenyebb méretből eredő nagyobb felületi nyomás miatt az abroncs könnyebben kidolgozza maga alól a nedvességet, latyakot. Azonban a másik oldalról megközelítve a dolgot, száraz úton a szélesebb abroncsoknak mindenképpen jobb a tapadása. Továbbá, letaposott havon szintén a szélesebb abroncs előnyös, mivel kevésbé ássa el az autó magát, ill. a szélesebb futófelületnek köszönhetően jobb a vonó- és fékezőerő átvitele.
Mindenesetre az autó kézikönyve lehet az irányadó, illetve amennyiben az ott megjelölttől eltérő gumiabroncs felszerelése mellett döntene, tájékozódjon a lehetőségekről telefon-számunkon, vagy személyesen üzletünkben.

Miért érdemes a gumiabroncsokat felcserélni?

A gumiabroncsok rendszeres és megfelelő felcserélése - rotációja - elősegíti az abroncsok egyenletesebb kopását és ezáltal a hosszabb élettartamot. A gumiabroncsok átcserélését ajánlott 5000, de legfeljebb 10000 kilométerenként elvégezni. Cserénél célszerű a hajtott kerekeken levő abroncsokat azonos oldalon a nem hajtott tengelyre, a nem hajtott tengelyen levőket pedig a hajtott tengely ellenkező oldalára felszerelni. Összkerékhajtás esetén mind a négy abroncsot átlósan célszerű cserélni. Napjaink korszerű radiál szerkezetű abroncsai - bár mozgó alkatrészt nem tartalmaznak - felszerelés után úgymond beállnak egy meghatározott forgásirányba. Későbbiekben ezt a forgásirányt még a nem kötött forgásirányú abroncsok esetén is ajánlott megtartani, a forgásirányos abroncsok esetében pedig kötelező. A forgásirányos abroncsok erőteljes V-mintázatuknak köszönhetően vezetik ki maguk alól a vizet, fordítva felszerelve életveszélyes helyzetet teremthetnek, ugyanis a mintázat nem kivezeti, hanem éppen ellenkezőleg, behúzza vizet az abroncs közepe alá. Az előzőekből következően, ezeknél az abroncsoknál az átlós csere csak a gumiabroncs felnin való megfordításával, szakmuhelyben végezhető el szakszerűen. Az átlós felcserélés alól kivételt képeznek az aszimmetrikus mintázatok melyek felszerelésénél az abroncs külső-belső oldalára kell figyelni, ezek csak azonos oldalon elölről hátra cserélhetők, mivel átlós cserénél megváltozna az eredeti forgásirány.

Szabad-e különböző abroncsokat felszerelni?

A hatósági előírások szerint az autó négy abroncsának egyforma méretűnek, szerkezetűnek kell lennie, azonban a mintázatnak csak tengelyenként kell megegyeznie, tehát az első és hátsó kerekek mintázata eltérhet.
Az azonos méret alól kivételt képeznek azok az autók (elsősorban nagyobb teljesítményű luxus és sportautók) melyeket eltérő első és hátsó abroncsmérettel szereltek gyárilag. Ha csak két abroncsot cserél, javasoljuk, hogy az új vagy kevésbé kopott abroncsokat a hátsó tengelyre szereljék fel, vészhelyzetben ugyanis jobb úttartást biztosít, főleg nedves útfelületen. Egy hirtelen manőver vagy vészfékezés esetén az autó átmenetileg kormányozhatatlanná válhat, de megtartja menetirányát és helyzetét. Az autó stabilitásáért azonban mindig a hátsó kerekek felelősek, így ha azok vesztik el tapadásukat az autó menthetetlenül megperdül, amivel sokkal nehezebb megbirkózni mint egy rövid ideig tartó kormányozhatatlansággal. Mivel a különböző mintázatú és kopottságú abroncsok befolyásolják a jármű kormányozhatóságát és stabilitását, lehetőség szerint érdemes mind a négy abroncsot egyszerre cserélni!

Szükséges-e az abroncsokat karbantartani?

Minden gumiabroncsnál ajánlatos a körültekintő kezelés és karbantartás. Mindenekelőtt azonban a felhasználás során szükséges kellő figyelemmel eljárni. Csak megfelelő karbantartás mellett garantált, hogy a gumiabroncs megtartja eredeti tulajdonságait. Legfontosabb, hogy a gumiabroncsot óvja a sérüléstől! Nem kellően körültekintő vezetéssel, éles tárgyakba ütközve és járdára való felállásnál megsérülhet a gumiabroncs. A gumiabroncs belső szerkezete rejtett, esetenként azonnal nem észlelhető sérüléseket szenvedhet. Ha ilyen jellegű sérüléseket észlelne, mindenképpen szereltesse le azonnal a gumiabroncsot a keréktárcsáról és adott esetben cseréltesse ki! A javító spray csak szükségmegoldásként alkalmazható gyors javításra, rövid távolság megtételére a legközelebbi szakszervizig. A tömlő nélküli (tubeless, TL) gumiabroncsba nem ajánlott tömlőt helyezni. Ha elkerülhetetlen, hogy járdára vagy egyéb akadályra felhajtson, csak egészen lassan, a kerekkel a járdaszegélyre merőlegesen tegye. Rendszeresen ellenőrizze, hogy gumiabroncsain nincs-e sérülés, kitüremkedés vagy belefúródott idegen tárgy. Ez különösen fontos a H, V, W, Y vagy ZR sebességindexű gumiabroncsoknál, mivel ezek nagy terhelésnek vannak kitéve. Ezeket a gumiabroncsokat nem is ajánlott javítani.

Szükséges-e téli gumi terepjáróra?

Sokan úgy gondolják négykerék meghajtású autóra felesleges a téli abroncs. Ez azonban nem így van, ugyanis a 4x4 technológia csupán az elindulásnál segít, a fékezésnél, megállásnál nem. Sot, ilyenkor még hátrányban is vannak a személyautókhoz képest a lényegesen nagyobb össztömegű terepjárók. És télen a balesetek többsége nem az elindulni, hanem a megállni képtelen autók miatt következik be! Sok terepjáró abroncson (főleg a nyári, vegyes használatú abroncsoknál) előfordul az M+S jelölés, ami a gumi anyagába kevert, a gumiabroncs lágyságát, ezáltal aszfalt úton való jobb tapadását biztosító komponenseknek köszönhető. Ezáltal az abroncs télen száraz időben is képes jobb tapadást biztosítani, de havas, latyakos időben - hiába a tagolt, de terepviszonyokra kialakított mintázat - már nem tudja felvenni a versenyt a kimondottan téli mintázatokkal. Ma már terepjárókra alkalmas méretekben is elérhetők a korszerű, személyautó abroncsokkal megegyező tulajdonságokkal bíró téli mintázatok, melyek lényegesen nagyobb biztonságot jelentenek, nem csak elindulás, hanem megállás esetén is. Amennyiben fontos Önnek a saját és családja biztonsága, ne habozzon, váltson!